Zárbetét működése

Hogyan működik egy zárbetét?

Itt most csak a zárócsapos  zárbetétekről lesz szó, mivel ez a legelterjedtebb típus, és a MAUER zárbetétek is ezen az elven működnek. A zárbetétházban alulról fúratok lettek kialakítva, itt helyezkednek el a zárócsapok, a rugók és a záródugók. A zárbetét henger szintén a zárbetétházban helyezkedik el a ház furataival merőlegesen. Ebben a hengerben is vannak furatok, melyek alaphelyzetben fedésben vannak a ház furataival. Ezekben a furatokban találhatóak a méretezett hengercsapok. Ha nincs kulcs a zárbetétben, a zárócsapok a rugó ellenében a zárhenger furataiba nyomódnak, elmozdítják ütközésig a hengercsapokat és ezzel reteszelik a zárhengert. Ezért nem tudjuk működtetni a zárbetétet kulcs nélkül.

Ha egy hozzárendelt kulcsot helyezünk a zárbetétbe, akkor az megfelelő méretben elmozdítja a hengercsapokat, amelyek pontosan a henger palástjáig nyomják vissza a zárócsapokat és a zárhenger most már elfordítható. Ha rossz kulcsot teszünk a zárbetétbe, akkor a zárócsapok bent maradnak a zárhengerben, ezzel reteszelve azt, vagy a hengercsapok mozdulnak ki jobban és belenyomódnak a ház furataiba. A zárbetét ebben az esetben nem fordítható el.

A zárbetéteket kétféleképpen kódolják az illetéktelen kulccsal való kinyitás ellen. Az első a zárhengerben lévő profil, ami megakadályozza, hogy más profilú kulcsot tegyünk be a zárbetétbe. A másik, a hengercsapok mérete, azaz hossza. Ezek a csapok a kulcson található méretezett furatokba illeszkednek bele használatkor. Ha ezeknek a furatoknak a mélysége megfelelő, akkor a hengercsapok pontosan a zárhenger palástjáig mozdulnak el. A zárbetét elfordítható.
Itt most csak a pontfuratos zárbetétekről esett szó, de a fogazott kulcsos zárbetétek ugyanezen az elven működnek.